35.rész

35.rész:

Annyira sajnálom...

Louis

-Harry...ne ne most hagyj itt...kérlek...-mondtam halkan,az arcából húztam ki a tincseit,a szabad kezemmel a hideg kezét szorongattam...ez mind miattam van...

-Kérlek...gyere vissza...-mondtam halkan és a fejem a mellkasára döntöttem,az ajkaim remegtek az idegtől.

-Nem akarom hogy...ez legyen a végre...sőt...még el se kezdődött..-mondtam,elemeltem a fejem a mellkasát az arcát néztem...végighúztam a kezem az arcán majd az ajkain...remegett a kezem...már nem az idegtől...már a szomorúságtól....nem mertem neki bevallani amit érzek...ez lett belőle...az egészben az a rossz hogy nem ölelhetem át...pedig annyira akarom.

Harry

Éreztem ahogy hozzám ért...ahogy átölel ahogy magához szorít...reagálni nem tudtam...de éreztem...éreztem ahogy a fejét megint a mellkasomra hajtja...lassan vettem a levegőt és alig érezhetően...szorosan magához húzott,akkor kinyitottam a szemeim,láttam ahogy sír...ahogy a szemei vörösek...Az érzés leírhatatlan volt.

-Harry...kérlek...nem mehetsz el...Szeretlek...nem akartam elmondani...nem tudtam...de nagyon elcsesztem...tényleg...hosszú ideje szeretlek...sajnálom amit veled tettem...megígérem hogy többet nem fog előfordulni...csak...csak...ölelj...át...-mondta halkan hallottam ahogy a hangja többször is megremeg,a fejét a nyakamhoz hajtotta,ekkor átöleltem.

-Harry....-mondta,hallotta a meg lepődöttséget,és az örömöt a hangjában...magához szorított.

-Annyira saj..sajnálom...nem...nem...akartam..h..hogy ez legyen...Harry..én...én...tényleg...-mondta de nem engedett el,sőt még ha lehetett még jobban húzott magához.

-Nem Lou...felejtsd el...-mondtam.

-Hogy felejthetném el!Majdnem megöltelek.-markolt bele a pólómba a mellkasomnál,megfogtam a kezeit amire enyhült a fogása majd végül teljesen elengedte a pólóm,elengedtem a kezeit majd a kezeim közé fogtam az arcát,megtöröltem a szemeit.

-Louis...-néztem a szemeibe,ő is az enyéimbe...de régóta vártam hogy végre rendesen a szemeimbe nézzen...ha ehhez ez kellett megérte.

-Nyugodj meg...kérlek...nem szeretlek sírni látni...-mondtam.

-Harry...te hülye vagy...majdnem meghal...-mondtam de közelebb hajoltam és megcsókoltam,belé folytattam a szót...nem húzódott el nem lökött el,megfogta a kezével a pólóm oldalát,én a tarkójánál fogva húztam magamhoz közelebb...soha nem volt még ennyire intenzív csókom senkivel se...