33.rész

33.rész 
Fáj...?(Figyelem nagyon nagyon depis xD)

Harry

Volt olyan hogy szeretettek valakit tényleg úgy igazából?!De a fejed tetejére is állhatsz akkor is hidegen fogod hagyni...Engem az az érzés hetek óta kerget,úgy éreztem mára mára teljesen felemésztett,éreztem hogy egyedül vagyok...soha senki se fogja elfogadni azt akivel vagyok...Akivel együtt akarok...nem fogad el engem...vagy velem van a baj...vagy mindenki mással.De elegem van abból hogy mindenkinek meg kell felelnem de senki se tud nekem megfelelni.A tudat hogy engem ha szeret valaki azt senki se fogadja el fájt...Taylort se....Kateet se...Akkor nekem most tulajdonképpen egyedül kéne meghalnom 80 évesen?Én addig nem várok....Lassan elengedtem Louis,aki nagy szemekkel nézett rám...Nagy a fájdalom tűrésem...testileg...de lelkileg egy nagy nulla vagyok mindig is az voltam könnyen megtörtem...jelenleg egy roncs vagyok...akit mindenki rángat...Mindenkiben megbízok,és ez a vége...Louis most adott számomra egy reményt ami utána pillanatok alatt millió darabkára hullott..Kimentem a szobából le a konyhába kerestem valamit majd megfogtam elővettem egy papír és egy tollat írtam rá majd felálltam megkerestem a kocsi kulcsom majd egy kabátot felvettem,beültem a kocsiba és elindultam valamerre,nem tudtam merre csak el akartam menni egy kicsit mindenkitől...ami valószínűleg hosszabb idő lesz...megálltam egy elhagyatott helyen,a ház ablakai be voltak fával szögelve

az utcát csak pár lámpa világította meg...néha láttam 1-2 árnyékot,vagy hallottam ahogy a lábuk toccsan egyet a tócsában de magát az embereket nem láttam. csak az árnyékok majd kiszálltam a kocsiból a falnak dőltem...és tanulmányoztam...Jó ez?!Fáj?!Ha igen akkor mennyire?!

Louis

A fejem a falnak döntöttem és éreztem hogy mardos a bűntudat.Én nem ezt akartam...Rossz volt látni a csalódottságot az arcán.Összeszedtem magam majd lementem.
-Harry...-mondtam de nem láttam sehol,kb körbefutottam az egészet utoljára mentem be a garázsba.
-Baszd meg!-mondtam és felfutottam egy pulcsiért megkerestem a kulcsom de valami másra is rátaláltam...nem volt ott...MI VAN?!!!!!!!!Ledöbbentem majd amikor feleszméltem még egy dolog a kezembe akadt...elkezdtem olvasni a levelet:
Louis! :D 
Kérek ne keres...nem éri meg.Nem szeretném ha sötétben eltévednél.Tudod van 1-2 dolog amit nem tudtam szavakba önteni előtted...most talán sikerült.:)
Amióta összeállt a banda,próbáltam közelebb kerülni hozzád...ez egy ideig ment,de megváltoztunk,ami nekem nagyon fáj...lassan 3-om éve nekem nem csak barát vagy...eddig azt hittem hogy menne...mert én tényleg teljes szívemből szeretlek...Nem volt még senki akit ennyire tudtam volna szeretni mint téged,próbáltam többször is közeledni...a tegnapit meg már csak a fájdalom elfojtására próbáltam meg...de nem nem volt az igaz.
Nos...ennyi volt...majd még találkozunk...Egy másik életben?Valószínű...:)
Mikor sikerült megint felébrednem ebből a sokkból már szálltam is be a kocsiba...nem tudom hova ment de akkor is meg fogom találni az a hülyét,hívogattam de nem vette fel,remegett a kezem az idegtől,és kétszer is kiejtettem a kezemből a telefonom,most hogy nem volt itt és megtudtam hogy tényleg én is mennyire szeretem....és hogy mennyire szükségem van rá!Nem akarom elveszíteni!