64.rész

64.rész:

Maradjunk?

Harry

Elég sokáig ott maradtunk jó volt velük végre kicsit nyíltan beszélni.

 -De miért nem beszéltek?-kérdezte az egyik csaj.

 -Mert nem lehet...-mondtam,érzékeny témát érintettünk. Louis kicsit jobbam hozzám bújt,átöleltem és a fejem az övének döntöttem.

 -De...Harry...mindent lehet.-mondtam. 

 -Nem...ez nem igaz...ezt nem lehet.-kicsit felhúztam a karomról a pólót és karomra mutattam.

 -Ezt...lehet...-mondtam.

 -Ezek azok amiket lehet...mivel a mi testünk...-mondtam.

 -De ez meg a ti életetek...-mondta egy másik.

 -Az már egy másik dolog,az nem érdekli őket.-mondtam,éreztem hogy Lou telefonja csörög a zsebében,illetve rezeg,nyúltam érte amikor elkapta a kezem.

 -Kérlek ne...-rázta meg a fejét,a szemeit figyeltem. Rögtön levettem hogy Eleanor az,becsukta a szemeit és megfogta a kezem.

 -Louis vedd fel...-mondta az egyik lány.

 -Nincs kedvem hozzá...-mondta halkan.

 -Akkor én veszem fel.-mondta és fel is állt.

 -Inkább én...-mondta majd kivette a zsebéből a telefont majd ránk nézett.

 -Most maradjatok csendben...kérlek...-mondta halkan és felvette.Eleanor monoton ütemben hadarni kezdett neki arról hogy hol van...miért nincs itt...még is mi a fenét képzel. Louis nem szólt csak hallgatta.

 -Rendben...a szüleimnél vagyok...Lottie már hiányolt ezért hazajöttem...Harry?Harry nem tudom merre van. Most megyek...Szia.-mondta és meg se várta mit mond hanem kinyomta.Nézte a telefonját majd kikapcsolta és elrakta.

 -Szerintem mi lassan megyünk..én itt hagyom a számom...ha hívni akartok hívjatok. Csak kérlek...ne éjjel nappal.-mondtam és felálltam majd felhúztam Lout és elköszöntünk a lányoktól. Kedvesek voltak. Elindultunk lassan Louval az utcán. Megfogtam a kezét és a park felé húztam.

 -Gyere menjünk végig...-mosolyogtam majd átkaroltam a derekánál és magamhoz húztam majd megcsókoltam. Lassan elengedtem, és elindultunk előre,megfogtam a kezét és összekulcsoltam az ujjaink.Nézelődtem. Louis megállt és rám nézett elengedtem a kezét és lassan elé sétáltam megsimogattam az arcát. Rám nézett én meg a szemeit figyeltem.

 -Maradjunk?-kérdeztem.Bólintott,az egyik pad felé húztam. Leültem és az ölembe ültettem a combját simogattam. A kezem nézte a homlokom a karjának döntöttem és mosolyogtam. Túl jó volt itt. Ha lehetett volna bármeddig itt maradtam volna.

 -Szeretlek...-mondta halkan. Amire felnéztem rá és elmosolyodtam.

 -Én is téged...-mosolyogtam majd lassan közelebb hajoltam hozzá a kezem a hajába vezettem majd lassan de még is szenvedélyesen megcsókoltam,de nem engedtem el azonnal. Ahogy ő se engem.