61.rész

61.rész
"Sajnáltam őket..."

Harry

Ahogy nyílt az ajtó fordítottam magunkon így én voltam felül és kicsit erőszakoskodtam Louval amit persze el is utasított,de Richard így azt látta hogy én voltam aki iderángatta és ezt teszi vele.

 -Harry...-mondta és ettől a hangnemtől még a vér is megfagyott bennem 1-2 pillanatra,felemelkedtem Louról de nem másztam ki a lábai közül hanem hátrafordultam hozzá.

 -Nem megmondtam mit lehet és mit nem?Nem értetek a szép szóból?-kérdezte indulatosan.

 -Harry te most velem jössz...Louis tünés vissza Niall mellé.-mondta Louis lassan felkelt és elindult kifelé. Én tudtam hogy nagyot fogok kapni de legalább Lou megúszta,mikor Louis kiment Richard elkezdett nekem monoton ütemben hadarni.

 -Nem bírod megérteni?Nem jut el az agyadig hogy nem lehettek egymással?-dobta le a szemüvegét az asztalra.

 -Ma szakítasz a barátnőddel és Lounak visszahozom Eleanort...remek megint beszélhetek vele.-mondta és a fejét fogta...várjunk csak megint?! Mi van?

 -Te meg...amilyen messze lehet elmész Louistól nem akarlak meglátni a közelében mert nagyon rossz vége lesz...ne akard megvárni hogy szétszedjelek a saját fegyvereimmel titeket...nem ajánlom mert akkor egy életre meg fog utálni.-mondta és felvette a szemüvegét és kiment. Álltam a szoba közepén mint egy idióta és nem tudtam mit mondani...nem tudok nélküle élni.

 -Ja és Harry...siess lent várlak...a starbucksba dobod a barátnőd...-mondta majd végelegesen kiment,megráztam a fejem és átöltöztem. Inkább nem uszítom még egyszer magunk ellen,lementem beültem a kocsijába. Nagyon elegem volt belőle. Az az elégedett mosoly az arcán...Kiszálltunk a kocsiból,elég sok rajongó volt a Starbucksnál. Bementem és leültem a "barátnőm" mellé majd beszélgetni kezdtem vele,majd rájött egy rohamféle amiben kiosztott hogy mi az hogy mindig jönnek a rajongóim a nyakamra nem tudok vele lenni meg mekkora egy rohadék vagyunk. Amire én is kicsit kedvesebben visszaszóltam. Ő meg felállt és elment. Ez most komolyan arra volt jó hogy felcsesszék az agyamat?!

Louis

Az ágyon kiterülve gondolkodtam hogy most mi van. Mit csinálhatott Harryvel. Éppen belemerültem az önmarcangoló siránkozásomba amikor megcsörrent a telefonom,felvettem és Richard szólt bele...
 -Louis. Most jól figyelj.Harry szakított a barátnőjével. Amiért most te fogsz nagyobb árat fizetni mert kb 2 óra múlva Eleanorral van találkozód...-mondta én meg nem hogy megszólalni de még reagálni se tudtam. Niall böködött hogy mondjak már valamit de csak néztem magam elé. Richard már letette. Niallre néztem.
 -Visszakapom Eleanort...-mondtam halkan,mivel Niall éppen ivott valamit félre nyelt és fulladozni kezdett.
 -Most komolyan?-kérdezte.
 -Igen...teljesen komolyan...-mondtam majd lehajtott fejjel néztem a telefonom.Sok emlék köt Eleanorhoz,de amikor vele voltam akkor is titokban valahol nagyon mélyen éreztem valamit Harry iránt. Akkor még nem is tudtam,mertem volna bevallani magamnak. Visszagondolva sokkal egyszerűbb lett volna elmondani...de ki tudja akkor mit reagált volna rá.Kifújtam a levegőt és csak úgy elment nap a sok semmitevéssel...Harryt nem láttam már a nap folyamán. Este a koncertre készülődtünk. Csak 4-en mentünk kocsival,amikor a helyszínre értünk és bementünk, Harry már ott volt. Mi is összeszedtük magunkat. De nem jött oda...én néha próbáltam felé menni akkor valamiért elfordult mg elment és...nem inkább nem is próbálkoztam tovább. Elkezdődött a koncert jó volt egész jól indult de amikor Harry már negyedszer ment el mellettem akkor eléggé elszomorodtam.Niall észrevette mellém sétált és átölelt.

 -Nyugi Louis nem lesz baj...-mondta halkan.

 -Nem...Niall.Már baj van...nem is kicsit.-mondtam neki.

Niall

Észrevettem hogy Harry ránk néz. Elkaptam a tekintetét...láttam hogy fáj neki. Nem kicsit. Nem akartam így látni őket. Loui kis gyenge volt amúgy is...elég sok dolog megrázta a mostani időben...és most még ezt is megkapja. Harry erős...mindenki erősnek látja,az is. De most nem láttam annak...inkább kicsit kétségbeesett és szomorú volt...Sajnáltam őket.