60.rész

60.rész:

Egyszer minden tündérmesének vége...

Harry

Nem tudom,de olyan jó hogy megint a kezeim között van. Eddig olyan rossz volt a hangulatom, mindig sokkal jobb ha mellettem van, de ez csak Niall tudja megérteni. Kicsit fura hogy a fiúknak nem mondjuk el, de mióta Liam azt mondta hogy jobb hogy nincs Larry és hogy milyen hülyeség volt hogy veszekedtünk,azóta nem is igen van kedvem elmondani. Tökéletes hogy hárman tudjuk,meg persze Richard...na ő nagyon nem kéne. Lou szemeit figyeltem, annyira ellenállhatatlanok voltak. Azok a kék szemek, soha nem sikerült neki ellenállnom, most meg végképp nem megy, és akkor még nem is mondtam el mindent, kicsit oldalra döntötte a fejét és úgy nézett vissza rám, egy halvány mosoly volt az arcán, én is elmosolyodtam amivel az egyik kezével eltakarta az arcát, csak megráztam a fejem jelezve hogy ezt nem engedem és elhúztam onnan a kezét , felém fordult.

 -Na mi az csak nem rám tudsz újra nézni?-mosolyodtam el majd a homlokom összeérintettem az övével közben a derekát simogattam, zavart rajta a póló mert sokkal inkább felsőtestét  szerettem volna nézegetni mint a pólóját. Ha ő nem akarja persze nem fogom azt mondani hogy "Louis kapd le a pólód." pedig mennyivel jobb lenne...Harry koncentrálj.

 -Mit nézel ennyire?-kérdezte halkan és megsimogatta az arcom.

 -Elgondolkodtam...-válaszoltam szintén halkan kisebb gondolkodás után. 

 -Na min?-kérdezte és a szemeim nézte.

 -Csak...-mondtam de elgondolkodtam hogy mit is mondjak,láttam hogy érdeklődve figyel, a szája mosolyra húzódott a szemei meg engem figyeltek.

 -Hogy...ez a póló nagyon kidegel...-mondtam és az ajkamba haraptam. Az arca kis részen pirosba borult, am hihetetlenül aranyos volt, elnézett, lassan a nyakához hajoltam és finoman megpusziltam majd gyengéden meg is haraptam, egy halkabb sóhaj hagyta el a száját,amit lehetett hallani hogy kissé vissza tartott de még is kijött...elhajoltam a nyakától majd lassan kifújtam a levegőt a kezem a dereka alatt összefogtam és átfordultam,így ő rajtam feküdt, kissé furán nézett fel rám majd csak mosolyra húzta a száját. Megsimogattam az arcát,majd a fejét kényelmesen elhelyezte a mellkasom bal oldalán.
 -Harry...hallom ahogy dobog a szíved...izgulsz?Vagy miért ilyen gyors?-kérdezte halkan,ezen elmosolyodtam,ilyen kérdést....
 -Mert itt vagy velem...-mondtam és becsuktam a szemeim,lassan éreztem ahogy közeledik az arcomhoz az övé,éreztem ahogy kifújja a levegőt,az ajka lassan érintette az enyém,elmosolyodtam és lassan a hajába túrtam.
 -Szeretlek...-suttogtam halkan az ajkaiba és kinyitottam a szemeim,lassan megcsókoltam megfogtam a kezeit és összekulcsoltam az a ujjainkat,nem akartam elengedni az ajkait...minden tökéletes volt...talán túl tökéletes is...de ez sem tündérmese hogy valami,vagy épp a mi esetünkben valaki ne vessen véget ennek a pillanatnak,nyílt az ajtó és....

[sorry akinek túl nyálas vagy hasonló lett :D ilyen hangulatom van most :s :D remélem nem túl nagy baj :33]