13.rész
Én..azt...hiszem...
Én..azt...hiszem...
Louis
A széken ültem és hintáztam.Lottie jött felém de kicsit nagyobb hévvel,amikor átölelt szinte felborított,oldalba csípett majd egy kisebbet ráütött az arcomra.Kérdően néztem rá.
-Louis szedd össze magad.-mondta halkan majd megpuszilta az arcom és elköszönt majd elment.Ezt nem tudtam mire érti...de rendben.Illetve utólag megértettem,de én teljesen összeszedett vagyok,nem értem miért hiszik azt hogy én hibáztam amikor Harry kezdte az egészet,ő kapta fel a vizet majd küldött el és kiabált,én meg csak lereagáltam.Elegem van abból hogy mindig nekem kéne engedni...mert hogy Harry meggondolatlan és akármi mondhat de ha én mondok valamit az már baj és én vagyok a hibás.Nem nem fogok engedni.Elég.
-Tommo jössz?-kérdezte Liam.
-Ahha,megyek.-mosolyogtam majd elindultam feléjük,de elkapott egy kéz és magával rántott és húzott magával,a parkolóhoz a kocsikhoz.Egyből tudtam ki az...összefontam a karjaim magam előtt,miután elengedett.
-Louis meghallgatsz?-kérdezte,felhúztam a szemöldököm és csak elröhögtem magam.
-Miért vagy velem ilyen?-kérdezte.
-Ezt még van arcod megkérdezni?-nevettem el magam újra.
-Miért?!Miért ne lenne?Nem tudom mi a bajod!-mondta.
-Harry te vagy a bajom!-mondtam.
-Még is miért én?-kérdezte.
-1:Otthagysz...se szó se beszéd...2:Nem mondod meg merre vagy....3:Amikor megtalállak a fejemhez vágsz dolgokat...ezek után még mit akarsz megbeszélni?-kérdeztem hitetlenkedve,láttam hogy keresi a szavakat.Akkor ott annyira de annyira elesettnek tűnt...
-Nem Louis!Te nyomod mindig az orrom alá hogy van barátnőd...le akartam higgadni mert tudtam hogy rosszat fogok mondani.-mondta és rám nézett.
-Nem nyomom az orrod alá de basszus egy ágyba aludtunk!-mondtam komolyan.
-És?És miért baj az?-kérdezte.
-Mert te is meg én is pasik vagyunk.Esetleg?"CSAK" ennyi az "APRÓ" bökkenő.És tudod nem akarom hogy El kényelmetlenül érezze magát...az ilyen dolgok miatt.-mondta.
-Már megint El...-mondta.
-Igen...mert én szeretem Elt...-mondtam.
-Höh...-mondta.
-Ha szeretnéd nem itt lennél hanem vele....tegnap se jöttél volna utánam.-mondta Harry,gyorsan akartam rávágni valamit,de nem ment.Nem tudtam rá mit mondani...Harry mereven engem nézett.
-Figyelj Harry...attól mert neked nem olyan a szerelmi életed mint nekem vagy a többieknek nem kéne Elt okolni...azért jöttem el mert érdekelt mi van veled...de nem fogok.Tényleg lehet hogy jobb lett volna ha vele maradok...Attól mert te csak lefekszel egy két lánnyal én még boldog vagyok.Akár tetszik akár nem.Nem fog változni.Igen én büszke vagyok arra hogy van barátnőm és nem pedig alkalmi barátnőim vannak.-mondtam komolyan,de nagyon megbántam....ahogy kimondtam rájöttem hogy hatalmas barom vagyok.Harry szemei könnybe lábadtak és arrébb lökött majd elfutott mellettem.Istenem...akkora egy sötét idióta vagyok....
Harry
Louis szavai most tényleg nagyon szíven ütöttek,Mi az hogy alkalmi barátnő?Én tehetek arról hogy mindenkinek csak egy alkalomra kellek?!Nem nem én!Én minden megteszek értük...de ők mindig otthagynak.Én örülnék a legjobban ha lenne egy olyan barátnőm mint El,Perrie vagy Dani...Beültem a kocsimba és magamra zártam az ajtókat,vettem egy nagy levegőt,majd mikor összeszedtem magam lassan elindultam közös házunk felé,mindenki ott volt,ledobtam a cuccaim majd felmentem a szobába és bezártam az ajtót és eldőltem az ágyon,gondolkodtam,az ajkamba haraptam és a párnára döntöttem a fejem...nem tudtam leállni a gondolkodással.Miért nem tudom elfelejteni amit mondott?Miért?Én..azt...hiszem...szeretem...
-Tommo jössz?-kérdezte Liam.
-Ahha,megyek.-mosolyogtam majd elindultam feléjük,de elkapott egy kéz és magával rántott és húzott magával,a parkolóhoz a kocsikhoz.Egyből tudtam ki az...összefontam a karjaim magam előtt,miután elengedett.
-Louis meghallgatsz?-kérdezte,felhúztam a szemöldököm és csak elröhögtem magam.
-Miért vagy velem ilyen?-kérdezte.
-Ezt még van arcod megkérdezni?-nevettem el magam újra.
-Miért?!Miért ne lenne?Nem tudom mi a bajod!-mondta.
-Harry te vagy a bajom!-mondtam.
-Még is miért én?-kérdezte.
-1:Otthagysz...se szó se beszéd...2:Nem mondod meg merre vagy....3:Amikor megtalállak a fejemhez vágsz dolgokat...ezek után még mit akarsz megbeszélni?-kérdeztem hitetlenkedve,láttam hogy keresi a szavakat.Akkor ott annyira de annyira elesettnek tűnt...
-Nem Louis!Te nyomod mindig az orrom alá hogy van barátnőd...le akartam higgadni mert tudtam hogy rosszat fogok mondani.-mondta és rám nézett.
-Nem nyomom az orrod alá de basszus egy ágyba aludtunk!-mondtam komolyan.
-És?És miért baj az?-kérdezte.
-Mert te is meg én is pasik vagyunk.Esetleg?"CSAK" ennyi az "APRÓ" bökkenő.És tudod nem akarom hogy El kényelmetlenül érezze magát...az ilyen dolgok miatt.-mondta.
-Már megint El...-mondta.
-Igen...mert én szeretem Elt...-mondtam.
-Höh...-mondta.
-Ha szeretnéd nem itt lennél hanem vele....tegnap se jöttél volna utánam.-mondta Harry,gyorsan akartam rávágni valamit,de nem ment.Nem tudtam rá mit mondani...Harry mereven engem nézett.
-Figyelj Harry...attól mert neked nem olyan a szerelmi életed mint nekem vagy a többieknek nem kéne Elt okolni...azért jöttem el mert érdekelt mi van veled...de nem fogok.Tényleg lehet hogy jobb lett volna ha vele maradok...Attól mert te csak lefekszel egy két lánnyal én még boldog vagyok.Akár tetszik akár nem.Nem fog változni.Igen én büszke vagyok arra hogy van barátnőm és nem pedig alkalmi barátnőim vannak.-mondtam komolyan,de nagyon megbántam....ahogy kimondtam rájöttem hogy hatalmas barom vagyok.Harry szemei könnybe lábadtak és arrébb lökött majd elfutott mellettem.Istenem...akkora egy sötét idióta vagyok....
Harry
Louis szavai most tényleg nagyon szíven ütöttek,Mi az hogy alkalmi barátnő?Én tehetek arról hogy mindenkinek csak egy alkalomra kellek?!Nem nem én!Én minden megteszek értük...de ők mindig otthagynak.Én örülnék a legjobban ha lenne egy olyan barátnőm mint El,Perrie vagy Dani...Beültem a kocsimba és magamra zártam az ajtókat,vettem egy nagy levegőt,majd mikor összeszedtem magam lassan elindultam közös házunk felé,mindenki ott volt,ledobtam a cuccaim majd felmentem a szobába és bezártam az ajtót és eldőltem az ágyon,gondolkodtam,az ajkamba haraptam és a párnára döntöttem a fejem...nem tudtam leállni a gondolkodással.Miért nem tudom elfelejteni amit mondott?Miért?Én..azt...hiszem...szeretem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése