11.rész

11.rész

Ez most fájt...

Zayn

Niallel otthon ültünk és vártuk hogy hazajöjjenek,Liam Paulal kereste a fiúkat,egyikőjük se jött még haza.

-Louis akkora egy barom.-fejeltem meg a pultot és csak megráztam a fejem.Persze nem szó szerint értettem hogy Barom de olyan dolgokat nem vesz észre,és ráadásul holnap koncertünk van...hihetetlenek. Mindketten magukban vannak feledkezve.Halkan gondolkodtam és nem tudom hogy mi mit tudnánk tenni.

Louis

Hihetetlen gondolatok futottak végig a agyamon,még egyszer felhívtam Harryt,de elrejtettem a számom.

-Igen?-szólt bele.

-Harry!-mondtam.

-Louis hagyj békén!-mondta komolyan

-Nem Harry mond meg hol vagy!!!!!-szóltam rá most már kicsit mérgesebben.

-Nem nem mondom meg!-válaszolt ő is kicsit arrogánsan.

-Harry kivel beszélsz?-kérdezte valaki...gondolkodtam egy kicsit Ann!!!Harry otthon van.Kinyomtam a telefont beszálltam a kocsiba és elindultam a házuk felé.20 perc volt az út leparkoltam,bekopogtam.Gemma nyitott ajtót.

-Szia Gemma rég találkoztunk!Harry fent van!Köszi rendben!-mondtam és mivel beinvitált bementem és elnézést kéretem majd felfutottam Harry szobájába és szinte berontottam.

-Harold Edward Styles!Hogy gondolod hogy csak úgy eltűnsz??????-kérdeztem.

-Louis most semmi kedvem hozzád,menj el!-mondta és felém se nézett.Ez jól esett.

-Van vagy nincs vissza kell jönnöd!!-mondtam.

-Nem nem megyek vissza,hagyjatok egy kicsit békén könyörgöm főleg te!Torkig vagyok veled!Elegem van belőled...Csak ti...Rólad és Eleanorról van szó mindenhol.És te meg dörgöld az orrom alá hogy van barátnőd jól esett köszönöm!Azért jöttem el mert elegem van belőled!Érted elegem!Nem érdekel hogy van barátnőd,nem érdekel!-mondta és egy pillanatra felém nézett,ölni lehetett volna a szemeivel,nagyon rosszul esett amit mondott nyitottam volna a számat de nem tudtam mit mondani.

-Louis...menj el.Nem nem kérek mára belőled többet.-mondta,és elfordult,ha nem itt lettünk volna biztos elengedtem volna a könnyeim,hogy folyjanak csak szabadon,igen férfi létemre sírtam volna Harry miatt,mivel én hihetetlenül szerettem őt és nagyon rosszul esett amit most mondott,vettem egy nagy levegőt.

-Rendben...Szi..ia..-csuklott meg a végén a hangom és gyors léptekkel indultam kifelé,de meghallotta hogy nem tudtam rendesen kimondani,felém nézett,de én addigra már nyitottam az ajtót,és becsaptam magam után.Gyorsan mentem ki a házból szinte futottam,beszálltam a kocsiba és elindultam haza.

Harry

Lou elment,én meg mérges voltam.2 órát dühöngtem és szomorkodtam majd elköszöntem és visszamentem a fiúkhoz,csend volt a lakásban,felmentem az emeltre,elhelyezkedtem az ágyamban és gondterhelten bealudtam.Soha nem nyomtam még ennyi dolog a szívemet....