53.rész:

53.rész:

Nem tudunk más tenni...Csak várni.

Louis

Tulajdonképpen ezek után a koncertnek sokkal de sokkal jobb hangulata lett,nekem is sikerült kicsit felvidulnom,a koncert végén már mindenki remek hangulatban volt,csak egy egyetlen egy ember volt aki dühöngött a színpad mellett és nem hagyta békén Harryt. Mindig mondta mit csináljon...de Harry mosolygott és meg is csinálta. Csak ez volt ami kicsit bosszantott...mikor végeztünk lassan elmentünk,mindenki kiabált sikított meg minden,persze amit csináltunk nem marad büntetlenül.Nem a házba vittek minket hanem egy hotelbe,mi el is lettünk hívva Harryvel a menedzsment egyik tagjával egy külön szobába.Leültünk a szobába.Vett egy nagy levegőt majd belekezdett:
 -Mondjátok...ti teljesen megőrültetek?A koncert közepén!Világosan megmondtam hogy békén hagyjátok egymást nyilvánosan,és a fiúk előtt is!Nem tűröm ezt tovább.Ne akarjátok megtudni mit fogok csinálni ha legközelebb ilyet meglátok.Még egyszer tisztázzuk a dolgokat,adok pár ujjat is.Nem mutatkoztok nyilvánosan egymással,nem léptek ki innen együtt,csak külön.Nem találkoztok ketten sehol se.Harry te Zaynel és Liammel.Louis te pedig Niallel.Nincs esti kijárkálás.Nincs üzengetés twitteren.Nincs még egy ilyen koncertes balhét.Ez nem derülhet ki.Harry te meg foglalkozz a barátnőddel...szedd össze magad,mert még is csak jártok.Remélem világos voltam.-mondta majd felállt és elment.Én ott összetörtem...végem volt.Mert tényleg végre eljutottam odáig hogy rájöttem hogy Harry nekem fontosabb mindenkinél,és tényleg szeretem.
 -Louis...-fogta meg a kezem,és felállt majd megállt mellettem,átöleltem derekánál és a fejem a hasának döntöttem,és úgy sírtam el magam.Harry a fejemet simogatta.Nem tudom itt most nem tudtam azzal foglalkozni hogy tulajdonképpen 21 éves vagyok,és itt bőgök a pasimnak...ami azért furcsa mert én is az vagyok...és nem mellesleg azért sírok mert nem engedik hogy vele legyek...
 -Én most akkor megyek...menj te is aludni...-puszilta meg a feje,felálltam és átöleltem.
 -Lou...figyelj,így is nehéz...-mondtam de éreztem ahogy ős is átölel és a hátam simogatja.
 -Áthívom ide Niallt...én még elmegyek egyet sétálni...szeretlek.-puszilta meg a homlokom.Hajnali kettő múlt...régen amikor elment ilyenkor akkor abból az lett hogy rohadtul berúgott és azt se tudta hol van.
 -Ne..m..menj el.-mondtam.
 -De most elmegyek...és nyugodj meg...-mondta majd lassan elengedett,én még akkor se engedtem el,én erősen szorítottam magamhoz.
 -Tommo...kérlek,engedj.-mondta majd az egyik kezével megfogta az állam és megcsókolt,ezzel elérve hogy elengedjem,de ahogy vége lett a csóknak elengedett...sírt,mert amikor csók közben kinyitottam a szemeim láttam hogy a szemei csillognak pár kósza könnycsepptől,az ajtót néztem,kinyílt...Niall sétált be rajta.
 -Szent ég Louis.-lépett mellém majd átölelt.
 -Hallottam mi volt...gyere feküdjünk le...-mondta és eldőltünk mindketten az ágyon...Niall rá két percre bealudt...én nem tudtam ezért felkeltem,kinéztem az ablakon és pont láttam ahogy Harry sétál el.Futni kezdtem lefelé közben jegyeztem hogy merre fel megy,egy ideig remekül követtem is,amikor megállt,babrált a telefonjával és megszólalt az én telefonom,arrébb futottam és kissé remegő kézzel vettem fel a telefont.
 -Merre vagy Louis?-kérdezte.
 -O..o...tthon...csak Niall alszik..é..é..n meg kiálltam a teraszra...-mondtam halkan.
 -Menj haza...-mondta és vette egy nagy levegőt.
 -Ott vagyok...-mondtam.
-Nem...Louis tényleg menj haza mert baj lesz...és nem...kérlek tényleg menj vissza.-mondta majd letette.Kissé idegesen fordultam körbe majd gyors léptekkel indultam meg hazafelé,eldőltem az ágyon és lefeküdtem aludni.Reggel korán keltem,de pont jókor,mivel ahogy összeszedtem magam és mentem kifelé belebotlottam Harrybe,éppen a pólóját igazgatta ami alól kilátszódott a friss tetkó letakaró "fólia".Elé léptem.
-Mit csináltál?-kérdeztem komolyan.
 -Semmit nyugodj meg...-mondta halkan.
 -Nem...-mondtam és egy egyszerű mozdulattal leszedtem onnan a "borítást".A tetkó tényleg még friss volt mert piros volt mellette a bőr a tetkó maga kicsi volt...és 3 szó volt....Can I...Stay.

Az ajkamba haraptam.
-Harry...te hülye vagy.-öleltem át,rákönyökölt a kilincsre és belépett a szobába ezzel húzott magával engem is.Bezárta az ajtót és átölelt.Ezek után egyikünk se szólalt meg..szerintem ez így volt jó...nem mondta hogy ez kettőnkre vonatkozik...de nem is kellett...én ezt tudtam,ő is.Nem tudunk más tenni...Csak várni.